3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. 

Tel: 46/360-125 - Fax: 46/562-239 

 OM: 203060 - info@szemere.sulinet.hu

A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ezt az időszakot a bálok, mulatságok jellemezik, utána pedig a böjt, a megtisztulás időszaka következik.

Éppen csak kihevertük a karácsonyi és szilveszteri lakomázás, ünneplés fáradalmait, máris itt van a vízkereszt, kezdődik a báli szezon. A hagyományok szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük, virágvasárnapon pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük.

A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza: a névtelenség, az „arctalanság” biztosítja mindenki számára a féktelen mulatozást.

Vízkereszt napja mindig január 6. A bibliai hagyomány szerint a pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, melyet azután a kereszteléshez is használnak – innen ered a nap neve is.

Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap, mely 2017-ben március 1.

Húshagyó kedd a hagyomány szerint a hamvazószerdát megelőző nap, a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak.

 A farsang farka

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyó kedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot " a farsang farkának " is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” - mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.

A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök.

 

A legendák hava

Farsangkor még több, olyan jeles nap van, amely köré legenda szövődött az évszázadok során, s amelyeket a néphagyomány máig őriz.

Január 22. Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince" – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: egyházi ünnep, azonban az emberek időjósló napnak is tartották. Ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából és enyhe időt talál, még visszabújik, mivel akkor hideg idő várható a maradék télre, ha viszont csípős hideget, akkor a tél hamar véget ér.

A gyertyaszentelés szertartását sok helyen megtartják még ma is. A szertartás előtt minden tüzet eloltottak, majd az új tüzet megáldották, azután az áldott tűzről a gyertyákat meggyújtották, majd körülhordozták. A gyertyának azt a végét, ami még nem égett le, a híveknek illett hazavinni, hisz ez jó szolgálatot tett a ház körül. A szentképek háta mögé tették a gyertyát és égiháború, lidérc veszély, villámlás vagy isten haragja esetén a gonosz erők ellen használták, és ezzel világítottak. Az utolsó kenet feladásakor a pap ezt a gyertyát helyezte a haldokló kezébe, meggyújtva, és erről vettek lángot a ravatalhoz is.

Február 3. Balázs napja: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásakor gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány. Ez az ünnep Szent Balázs püspök nevéhez fűződik, aki azzal tette feledhetetlenné magát az utókor számára, hogy egyszer megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán. Hálából a fiú anyja ételt és gyertyát adományozott számára. Azóta a torokfájósok különös becsben tartják ezt a dátumot, az őket ápolók pedig ilyenkor parázsra vetett alma héjával füstölik meg a szenvedőket, hogy ezáltal a betegséget, fájdalmat okozó gonoszt elűzzék belőlük. Ezen a napon a templomban a pap két összekötött égő gyertyát tart a hívők nyakához, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól.

Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is tartották régen. Szokás volt, hogy a magyar szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét arra számítva, hogy Balázs így majd megvédi a szőlőket, és szőlőéréskor elűzi a madarakat, így azok nem tesznek kárt a termésben.

Téltemetés magyar módra

A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal. Egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Az emberek ugyanis azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket.

Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái, a "busó növendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olykor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében.

Farsangvasárnapon tartják a "nagy vonulást" a gyülekezőhelyről indulva, tízezrek sorfala által övezve, át a városon a főtéri seregszemléig. Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát gyújtanak meg.

 

Mentovics Éva: Télkergető maskarák

Kiszebáb, szalmabáb,

havat szór a vaslapát.

Pedig bizony, de jó volna,

ha a tél már behódolna,

nem szórná a pelyheket,

csitulna a fergeteg,

nem vágtatna, szökkenne,

nyargalna a völgyekbe,

nem vacognánk remegve,

s nem hűtené jegesre

odalenn, a part alatt

a hullámzó nagy tavat!

Kiszebáb, szalmabáb,

csuda klassz a maskarád!

Jól nézel ki, remekül!

A tél biztos menekül,

ha meglátja üstököd.

Bokrok alá sündörög,

aztán iszkol hanyatt-homlok,

megkerülve tavat, dombot.

Erdők mélyén tántorog,

s ha a jégcsap rácsorog,

havat, tócsát hátrahagy,

elkullog a fák alatt.


Rőzseláng és vaslapát,

télkergető maskarák,

lobogjatok, zörögjetek,

fusson a tél előletek!

 

Juhász-Nagyné Takács Mária ,  Tóth Péterné - könyvtár

ELÉRHETŐSÉGEK

OM: 203060

Miskolci Szakképzési Centrum
Szemere Bertalan Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Kollégiuma

Címünk: 3529 Miskolc, Ifjúság útja 16-20.

Központi számunk: 46/360-125

Titkárság: 46/365-912

Fax: 46/562-239

E-mail: info@szemere.sulinet.hu

 

 

Design by: www.diablodesign.eu