3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. 

Tel: 46/360-125 - Fax: 46/562-239 

 OM: 203060 - info@szemere.sulinet.hu

Széchenyi István fogalmazta meg először 1830- ban írt Hitel című munkájában, hogy változásokra van szükség Magyarországon, és kijelölte ezek irányát és sarokpontjait.

Kimondta, hogy fel kell számolni az ősiség törvényét, mely megtiltja a nemesi föld értékesítését és így a hitelfelvételt, ami viszont kulcs fontosságú lenne a gazdálkodás és a modernizáció végrehajtásához.

gróf Széchenyi Istvány

Széchenyi javaslatainak útjában a polgári átalakulás hiánya állt. Úgy gondolta, meg kell szabadulni az elavult, a kereskedelmet, iparosodást béklyóba szorító középkori törvényektől, hogy népünk gazdaságilag felemelkedjen, versenyképes modern országgá váljon, részint azért, hogy a kizsákmányolt rétegek – elsősorban a jobbágyság – érdekeltek legyenek a munkájukban, így hatékonyabb termelő munkát végezve gyarapítsák a nemzet erejét.

1830-ban Széchenyi elindított egy folyamatot, amely mozgalommá terebélyesedett, új célokat, feladatokat és embereket hozott magával, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthyányi Lajos stb.

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A bécsi udvar nem akarta a magyarországi modernizációt, számára hasznosabb volt egy kiszipolyozható éléskamraként szolgáló gyarmat, mely megmarad a feudális viszonyok közt és elfogadja Ausztria irányítását.

Kossuth Lajos

A hatalom 1837-re börtönbe juttatta Kossuthot és Wesselényit, visszavonulásra kényszerítette Kölcseyt és megfélemlítette a reformmozgalom tagjait. Ekkor ragadta magához az irányítást Deák Ferenc. Ő érte el, hogy Kossuthot szabadon bocsájtsák. Kossuth ezek után a Pesti Hírlap hasábjain folytatta a harcot, és széles körben elérte, hogy szükség van a közteherviselésre.

A reformkor évei alatt megfogalmazódott változások,- a közteherviselés, az örökváltság, az ősiség eltörlése, és a tized szedésének megszüntetése is, 1847 –re sorra megbuktak az országgyűlések konzervatív tagjainak ellenkezése miatt.

Csak néhány kezdeményezést sikerült végrehajtani, így 1844 –től lehetett Magyarország hivatalos nyelve a latin helyett magyar.

Az első fordulat március 1-jén következett be. Ezen a napon érkezett meg Pozsonyba a párizsi forradalom híre. Az országgyűlésben Kossuth kihasználta a konzervatív tábor pillanatnyi ijedtségét, és gyújtó hangú felszólalásában a változásokat összefoglaló felirati javaslat elfogadását követelte. Az alsóház el is fogadta a javaslatokat, ám a felsőházi, udvarhű, konzervatív főurak az országgyűlést elhagyva igyekezték meggátolni a reformgondolatok törvénnyé formálódását.

A forradalom előkészítésén munkálkodó Pesti Ellenzéki Kör március 5-én Kossuthhoz küldte Irányi Dánielt. Közösen eldöntötték, hogy az Ellenzéki Kör petíciós mozgalommal segít nyomást gyakorolni a felsőházra.

Március 11-én Irinyi József megírta a 12 pontot, melyet Kossuth programjára épített, és a József napi vásárra érkező parasztság előtt akarták felolvasni.

12 pont

Március 13-án kitört Bécsben a forradalom. A bécsi forradalom hírére a felsőház beadta a derekát, elfogadta a felirati javaslatot. 1848. március 15-én reggel 10 órakor 72 képviselő, köztük Kossuth és Széchenyi vitte gőzhajón Bécsbe, melyek az uralkodói jóváhagyás esetén Magyarország számára egy új kort jelentettek. Közteherviselés, örökváltság, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, a papi tized és ősiség törvény eltörlése, a feudalizmus végének és a modern szabad fejlődés kezdetének szinonimái voltak. Miközben Kossuth a forradalmi Bécsbe érkezett, ahol ünneplő tömeg fogadta, megindultak március 15 –e pesti eseményei is. Kitört a forradalom.

Március 15-én reggel a Pilvax kávéházban várták Petőfit. A Pilvax környékén Sükey Károly szerkesztő 500 fős tömeget mozgósított a 12 pont szétkiabálásával. A márciusi ifjak mögé így egy jelentősebb csoport sorakozott fel. A tömeg először az egyetemhez vonult, ahol 10 ezer főre gyarapodott. Petőfi itt elszavalta a Nemzeti Dalt, és felolvasta a 12 pontot.

Ezután átvonultak a Landerer-Hackenast nyomdához. Itt a márciusi ifjak lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti Dalt, majd Irinyi József személyesen szétosztotta a tömegben. Ekkorra már dél volt, a tömeg nagy része hazatért. Az események délután három órakor folytatódtak, amikor a forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést szerveztek. A rendkívüli helyzet miatt összehívott városi közgyűléshez vonultak, és felszólították a 12 pont elfogadására. A pesti városházán Nyáry Pál átadta a petíciót Rottenbiller Lipót polgármesternek. A forradalom legfőbb eseménye ezután következett, az ünnepélyes hangulatú tömeg a budai várhoz indult, ott a helytartótanácsnak is átadta a 12 pontot, és kiszabadították a József kaszárnyában két éve raboskodó Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Az este a Nemzeti Színházban újból műsorra tűzött Bánk bánnal zárult. Az előadás előtt Jókai beszélt a tömeghez, és közölte: győzött a forradalom, elérték a sajtószabadságot, forradalmi választmányt alakítottak és eltörölték a nemesi megszólításokat. Aznap este 300 pesti joghallgató hajókon indult el Bécsbe, hogy támogassák az ottani forradalmat is.

Az igazi áttörést és a forradalom győzelmét Bécsben Kossuth és Széchenyi vívta ki. Március 16-án átnyújtották V. Ferdinándnak a felirati követeléseket, amelyeket még aznap este az államtanács a bécsi, a pesti és az egész Európára kiterjedő forradalmi hullám miatt jóváhagyott. Batthyány Lajost az uralkodó csak március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek Széchenyi, Eszterházy és István nádor személyes közbenjárásának hatására.

A forradalom győzelmének gyümölcse a március 15-ét követő egy hónapban érett be, amikor a Kossuth által kidolgozott felirati követelésekből a magyar országgyűlés megalkotta az áprilisi törvényeket, és kinevezte az első magyar felelős kormányt. A 31 törvény révén hazánk maga mögött hagyhatta a feudalizmust, lerakhatta a modern Magyarország alapjait.

A forradalmi átalakulás Magyarországon egyedülálló módon ment végbe, az uralkodó szentesítette a törvényeket. Az átalakulást senki nem vonta kétségbe. V. Ferdinánd király április 11-én Pozsonyban aláírta az új törvényeket. Az utolsó rendi országgyűlés forradalmi törvényalkotással fejezte be a munkáját.

 

Vereség

1848 tavaszán és nyarán a nagyhatalmak sorra eltiporták az európai forradalmakat, és 1848 júliusára az osztrák udvar is visszanyerte erejét. Támogatni kezdte a magyarok ellen fellépő és önállóságot követelő szerb és horvát erőket, bár Jelasics horvát bán 1848 őszén indított támadását hazánk még vissza tudta verni.

Az osztrák császári udvar 1848 őszén döntötte el, hogy bár Magyarországon a forradalom győzött, és az uralkodó elfogadta az új törvényeket, mégis le fogja rombolni az eredményeket, és az országot vissza fogja kényszeríteni a forradalom előtti kiszolgáltatott és elmaradott helyzetébe.

  1. december 2-án az osztrákok lemondatták a magyar kormányt kinevező és a magyar forradalmat elfogadó V. Ferdinándot és helyére ifjú Ferenc Józsefet ültették, majd megindították elsöprő erejű támadásukat. A támadással megkezdődött az 1848-as szabadságharc, amely 1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétellel fejeződött be. Az honvédő háború a túlerővel szemben katonai vereséget szenvedett.

Megkezdődött a megtorlás.

  1. október 6-án Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt, Aradon 13 magyar honvédtábornokunkat végezték ki igazságtalanul és ezt követő hónapokban további 120 szabadságharcost fosztottak meg életétől. A szabadságharc elbukott és Magyarország még 18 évnyi elnyomást volt kénytelen elviselni, amikorra végre kiegyezhetett Ausztriával.

A forradalmi eredmények a vereség dacára azonban megmaradtak, a modern Magyarország alapjait március 15-én lerakták.

 

Juhász-Nagyné Takács Mária ,  Tóth Péterné - könyvtár

ELÉRHETŐSÉGEK

OM: 203060

Miskolci Szakképzési Centrum
Szemere Bertalan Szakgimnáziuma,
Szakközépiskolája és Kollégiuma

Címünk: 3529 Miskolc, Ifjúság útja 16-20.

Központi számunk: 46/360-125

Titkárság: 46/365-912

Fax: 46/562-239

E-mail: info@szemere.sulinet.hu

 

 

Design by: www.diablodesign.eu